Az osztrák-magyar légierő fejlődése több mint egy tucat katonai repülőtér építését vonta maga után. Közöttük volt a krakkói erődítményrendszer repülőtere is, amely 1912-ben létesült a domonkos kolostortól megvásárolt 55 hektáros területen, Rakowicében, az ulánus kaszárnyák kijáratától keletre. A krakkói Flugpark 7 (7-es számú repülőpark) teljeskörű műszaki ellátással rendelkezett.
Fényképes dokumentáció biztonyítja, hogy Krakkóban 1914-ben tábori repülőtér is működött a Błonia mezőn, a Waweltől nem messze. Az első gépek 1914-ben szálltak fel róla.
Az I. világháború idején a rakowicei repülőtérre közlekedő repülőgépek fontos logisztikai szerepet töltöttek be: az osztrák-magyar repülősök postát vittek rajtuk az ostromolt przemyśli erődbe, katonai felderítést végeztek, koordinálták a tüzérségi tüzet, támadták az orosz seregeket, sőt, légiharcot is folytattak a cári repülőgépekkel. 1917-ben Krakkó bekapcsolódott a rendszeres Bécs – Krakkó – Lemberg – Kijev légipostai vonalba, amelyet később Odesszáig meghosszabbítottak. A vonal egészen a Monarchia bukásáig kiválóan működött.
Fényképes dokumentáció biztonyítja, hogy Krakkóban 1914-ben tábori repülőtér is működött a Błonia mezőn, a Waweltől nem messze. Az első gépek 1914-ben szálltak fel róla.
Az I. világháború idején a rakowicei repülőtérre közlekedő repülőgépek fontos logisztikai szerepet töltöttek be: az osztrák-magyar repülősök postát vittek rajtuk az ostromolt przemyśli erődbe, katonai felderítést végeztek, koordinálták a tüzérségi tüzet, támadták az orosz seregeket, sőt, légiharcot is folytattak a cári repülőgépekkel. 1917-ben Krakkó bekapcsolódott a rendszeres Bécs – Krakkó – Lemberg – Kijev légipostai vonalba, amelyet később Odesszáig meghosszabbítottak. A vonal egészen a Monarchia bukásáig kiválóan működött.